Rejtõ Jenõ nem j�l tudta
L�gi� mindhal�lig

"Akkor kimentem a mosd�ba, megittam egy liter vizet, �s viszszamentem. Megvolt az 50 kil�m, f�lvettek. Az orvos azt mondta, hogy leg�ny, k�t hetet adok neked, �s meg fogsz d�gleni." Frei Imre tizenhat �ven �t szolg�lt a francia hadseregben, ebb�l tizenegy �vet t�lt�tt a h�res-h�rhedt idegenl�gi�ban. Saj�t bevall�sa szerint f�l a hal�lt�l, de ha �jra fiatal lehetne, �jra l�gi�snak �llna.

Frei Imre. A mai l�gi� egy modern, nagyon j�l k�pzett hadsereg

– Pontosan mi az az idegenl�gi�?
– A l�gi� a francia hadsereg egyik r�sze. Mondhatn�m, hogy az a r�sze, ami egy ny�lvessz�nek a hegye, m�s sz�val egy elit alakulat. Ha j�l tudom, k�r�lbel�l t�zezer tagja van.
– Csak k�lf�ldieket vesznek fel oda?
– Felvesznek mindenkit, de m�g a franci�kat is �gy kezelik, mint az idegeneket. A francia �llam az�rt tartja fenn a l�gi�t, hogyha valahol h�bor�s konfliktus alakul ki, akkor az � fiai helyett ezeket az idegeneket k�ldje oda. De nem az�rt k�ldi, hogy meghaljanak, hanem az�rt, hogy megv�dj�k a francia �rdekeket.
– �gy hallottam, hogy a kik�pz�s nagyon szigor�. �ll�t�lag olyan is el�fordul, hogy a tisztek franci�ul adnak parancsot az �joncnak, aki – mivel m�g nem �rti a nyelvet – nem hajtja v�gre az utas�t�st, emiatt viszont j�l megverik.
– Ez hazugs�g! Biztos olyant�l hallotta, aki sosem volt a l�gi�ban. A tisztek a dolgukat teszik. A kik�pz�s alapos �s nagyon neh�z. R�k�nyszer�tik a l�gi�t, hogy fegyelmezett legyen. Ak�rmilyen vag�ny sr�c volt valaki civilben, ott olyann� kell v�lnia, mint egy kezesb�r�ny. A l�gi�ban azzal �rvelnek, hogy a jelentkez�k �nk�nt j�ttek. Azt is tudj�k a fiatalok, hogy nem ministr�ns gyerekeket k�peznek ki, hanem hivat�sos katon�kat, azt pedig nem lehet cukorka kioszt�ssal elint�zni.
– Ki lehet heverni ezt az id�szakot?
– H�t persze, hogy ki lehet heverni, mi�rt, �n belehaltam?
– �n mikor �s hogyan ker�lt a l�gi�ba?
– �n az 1956-os forradalom miatt mentem ki Franciaorsz�gba. Tan�t�k�pz�s voltam a Kiss J�nos alt�bornagy utc�ban, �s amikor kit�rt a forradalom, november 24-�n kimentem Ausztri�ba, onnan Franciaorsz�gba.
– H�ny �ves volt akkor?
– 17 �s f�l. Franciaorsz�gban – mivel tan�t� nem lehettem – kitanultam a k�zpontif?t�s-szerel� szakm�t. Azalatt a h�rom �v alatt nagyon rosszul �ltem, ez�rt jelentkeztem az idegenl�gi�ba.
– Voltak hirdet�sek?
– Nem, ak�rmelyik csend�rs�gre vagy laktany�ba bekopogott az ember, �s azt mondta, hogy be akar �llni a l�gi�ba, akkor felvett�k. Abban az id�ben m�g tartott az alg�riai h�bor�, teh�t rengeteg fiatalra volt sz�ks�g. Nem volt gond, hogy az embert f�lvegy�k a l�gi�ba. Manaps�g a jelentkez�k t�z sz�zal�k�t sem veszik fel, mert kevesebb a h�bor�, m�sr�szt nagy a t�ljelentkez�s.
– Ott tartottunk, hogy jelentkezett, �s fel is vett�k.
– Nem ilyen egyszer?en t�rt�nt. Mivel nagyon kev�s p�nzb�l �ltem, �s h�rom �ven kereszt�l egyszer ettem naponta, h�sz �ves koromban 49 kil� voltam. A katonai szolg�lathoz viszont 50 kil� volt az als� hat�r, �gy el akartak k�ldeni. Akkor kimentem a mosd�ba, megittam egy liter vizet, �s visszamentem. Megvolt az 50 kil�m, f�lvettek. Az orvos azt mondta, hogy leg�ny, k�t hetet adok neked, �s meg fogsz d�gleni.
– Szerencs�re nem lett igaza…
– Fizikailag nem viselt meg a kik�pz�s, mert �n az�rt �lltam be a l�gi�ba, hogy legal�bb h�romszor tudjak enni naponta. Addig, am�g az olyan emberek, mint maga is, �gy fogytak, mint a gyertya, �n h�ztam. J�form�n nevetve csin�ltam v�gig a kik�pz�st. Az volt a jelszavam, hogy soha sem tudnak annyira piszk�lni, mint r�h�gtetni.
– A sz�lei tudt�k, hogy l�gi�snak �llt?
– Meg�rtam any�mnak, hogy be�lltam a l�gi�ba. Mindj�rt azzal kezdte, amikor v�laszolt a levelemre, hogy milyen h�lyes�get csin�lt�l, kit �lt�l meg, mit lopt�l, mi�rt kellett be�llnod a l�gi�ba. Ezt a magyarok verj�k ki a fej�kb�l, a l�gi� nem az, amit Rejt� Jen� �rt. Mert sok fiatal ennek d�l be, �s ez�rt megy a l�gi�ba.
– Nagy a lemorzsol�d�s?
– Nagyon sokan dezert�lnak. Van olyan, aki szerelmi b�nat�ban �ll be. Amikor odaker�l, akkor d�bben r�, hogy hol is van. Szellemileg �s fizikailag annyira leverik, hogy az embernek j�form�n gondolkod�sra sincs ideje. A kik�pz�s alatt lassan kezdik �ket felemelni, de eg�szen m�s szellemben, mint ami a civil �letben volt. �gy v�lnak igazi l�gi�ss�.
– Lelkileg vagy fizikailag nehezebb elviselni a kik�pz�st?
– Ott nincs l�lek, ez a t�ma ott nem l�tezik. Ak�rki volt az ember – mert voltak ott egykori miniszterek, papok, tan�csosok, haj�skapit�nyok is –, amikor be�ll a l�gi�ba, egy nagy nulla. Hogy mit csin�lt azel�tt, senkit nem �rdekel.
– T�nyleg volt miniszter is a l�gi�ban?
– Igen volt, egy kor�bbi sv�jci miniszter.
– Mi�rt �llt be, nem tudja?
– Na, ez az els� dolog, hogy a l�gi�ban senki nem k�rdez senkit, hogy honnan j�tt, mi�rt j�tt. Ez senkit nem �rdekel.
– Engem �rdekelt volna, ha ott egy miniszter.
– Ne �rdekelje, mert engem sem �rdekel, �s �n sem k�rdeztem t�le, hogy mi�rt �llt be, mert �gyse mondta volna meg. Mert ahhoz senkinek semmi k�ze. A m�lt el van temetve, egy l�gi�snak nincs l�gi� el�tti m�ltja. Mindenki az, aki most.
– Akkor m�gis lehet alapja annak az �ll�t�snak, hogy sok k�tes m�lt� ember, b?n�z� is l�gi�snak �ll. �gy van?
– Van, amikor igen. Amikor �gy�t�ltel�kre volt sz�ks�ge a l�gi�nak, akkor f�lvettek mindenkit, Indok�n�ba p�ld�ul ezr�vel vitt�k az embereket, mert hullottak, mint a legyek. Teh�t ut�np�tl�s kellett, nemigen vizsg�lt�k, hogy ki mit csin�lt. Manaps�g, ha mag�nak van t�zezer forint ad�ss�ga Ma-gyarorsz�gon, m�r nem veszik fel, mert van mellette kilencvenkilenc m�sik, akinek nincsen. �s nem akarnak �ssze�tk�zni az Interpollal. A mai l�gi� egy modern, nagyon j�l k�pzett hadsereg, amit a vil�g b�rmelyik pontj�n els�k�nt lehet bevetni. Ezt akarta el�rni a francia �llam, �s el is �rte. Nagyon sok hadsereg irigyli a l�gi�t. Az amerikaiak meg is akart�k venni. Persze a l�gi�sok azt mondt�k, hogy mi amerikai parancsnoks�g alatt nem fogunk harcolni, �s k�sz. Nem adt�k el.
– �nt hov� vez�nyelt�k el�sz�r?
– Alg�ri�ban volt egy katonai b�zis, amit a francia hadsereg megtartott 1967-ig. Oda vittek el�sz�r.
– Milyen harcokban vett r�szt?
– Volt hat-h�t h�nap, ami alatt t�rt�nt egy-k�t �ssze�tk�z�s, de semmi komoly dolog. Itt volt sz�z ember, ott volt nyolcvan ember, h�rt kaptunk, hogy �tj�ttek Marokk�b�l vagy Tun�zi�b�l, azokat az embereket kellett megkeresni, megsemmis�teni. Beker�tette �ket h�rom-n�gy ezred, �s m�r nem tudtak mozdulni.
– Milyen alakulatn�l szolg�lt?
– Az ejt�erny�s ezredn�l. Ott olyan ejt�erny�s�ket k�peznek ki, akik nagyon magasr�l ugranak, �gy �jjel, mint nappal, k�l�nb�z� feladatokkal. 1965-ben kezdt�k ezeket az embereket kik�pezni, �s �n az els� t�z k�z�tt voltam. Ezut�n ejt�erny�s kik�pz� lettem.
– H�nyszor ugrott?
– T�bb, mint 600 ugr�som volt.
– Milyen vesz�lyekkel j�r az ejt�erny�z�s?
– Velem p�ld�ul megt�rt�nt, hogy a legelemibb biztons�gi el��r�sokat is figyelmen k�v�l hagytam, annyira rutinosnak tartottam magamat. A sisakot nem k�t�ttem be, az erny�t csak k�t kapoccsal raktam f�l, nem �gy, ahogy kell. Kiugrottam a rep�l�b�l, �s minden mozgott rajtam.
– Majdnem elhagyta az ejt�erny�t?
– A sisakot eldobtam, mert verte az orromat, a magass�gm�r� mutat�ja meg lejjebb-lejjebb ment, �s mondtam, hogy ezer m�ter vagy nem, most m�r nyitom az erny�t, mert elsz�d�l�k. Mikor kinyitottam az erny�t, nyolcvan m�terre voltam a f�ldt�l.
– Kapott valamilyen feny�t�st amiatt, hogy majdnem meg�lte mag�t?
– Nem, mindenki vigy�zzban �llt a f�ld�n, azt hitt�k, hogy ennek annyi, kampec.
– F�l a hal�lt�l?
– Igen, f�lek, term�szetesen. Ki az, aki nem f�l? Nem az a b�tor ember, aki nem f�l, hanem az, amelyik azt mondja, f�lek, de m�gis megcsin�lom.
– �n b�tor?
– K�z�ns�ges ember vagyok, mint ak�rki. Hogy megszoktam egy s m�s dolgot, az megint m�s.
– Voltak h�s�k a k�rnyezet�ben?
– Alg�ri�ban volt h�rom magyar szakaszparancsnok az els� idegen ejt�erny�s ezredben. A legmagasabb francia kit�ntet�seket kapt�k meg, h�rman �sszesen huszonh�t kit�ntet�st.
– Milyen harci feladatot kellett megcsin�lni ehhez a huszonh�t kit�ntet�shez? Mondjuk, h�rman meg�ltek k�tsz�z embert?
– �ld�kl�sr�l nekem ne besz�ljen. K�rdezzen meg egy villanyszerel�t, megr�zta-e az �ram? Ugyanolyan k�rd�s, mint feltenni egy harcol� katon�nak, hogy �lt-e embert. Olyan rossz k�rd�s, hogy borzalmas. Bocs�nat, ne haragudjon. Ezek az emberek olyan eredm�nyeket �rtek el a szakaszukkal harc k�zben, ami kit�ntet�sre m�lt�. Ennyi. Nem arr�l van sz�, hogy minden l�gi�s �ld�k�lt. Amikor r� volt k�nyszer�lve, akkor � l�tt, ha nem l�tt volna, akkor �t l�vik le.
– Besz�ltem egy vad�szpil�t�val, � mondta, hogy a p�lyafut�sa elej�n �tgondolta, hogy adott esetben l�nie is kell a rep�l�r�l, csak az a k�l�nbs�g, hogy � Magyarorsz�g�rt, a saj�t haz�j��rt tenn� ezt.
– Egy l�gi�s nem a haz�j��rt, hanem a l�gi�j��rt csin�lja. A l�gi�s el�sz�r l�gi�s, �s ut�na francia katona. Nagy k�l�nbs�g. Egy hivat�sos katona ezzel keresi a kenyer�t. Ez egy szakma.
– Evezz�nk kicsit szel�debb vizekre. A mag�n�lete hogyan alakult, volt lehet�s�ge csal�dot alap�tani?
– Sz� sem lehetett r�la. Legal�bbis abban az id�ben nem. Az ember vagy katona, vagy csal�df�. A kett� egy�tt nem megy. Egy n�s katona elveszti az �rt�k�nek kilencven sz�zal�k�t, mert nem arra gondol, hogy mit kell csin�lni, hanem arra, hogy a gyerekemet el kell vinni az orvoshoz. A katon�knak huszonn�gy �r�n �t k�szenl�tben kell lenni�k. Ha j�n a parancs, akkor menni kell. El�fordult, hogy elindultunk a hegyekbe f�l napra, �s h�rom h�nap m�lva j�tt�nk vissza.
– Sok magyar van a l�gi�ban?
– Az ejt�erny�s ezred t�z sz�zal�ka magyar. A mai napig nagyon szeretik a magyarokat, becs�lik �ket amiatt, hogy ez a kis nemzet 1956-ban szembesz�llt a Szovjetuni�val.
– �s �n szereti Franciaorsz�got? Azt tartja a haz�j�nak?
– Amikor �n 56-ban elhagytam Magyarorsz�got, akkor m�g es�lyem sem volt arra, hogy visszaj�jjek Magyarorsz�gra. Teh�t nekem Franciaorsz�g lett a m�sodik haz�m. Mert � adta meg nekem a lehet�s�get, hogy �ljek. Hogy megkeressem a kenyeremet �s l�tezzek. Viszont soha el nem felejtettem, hogy magyar vagyok. Vannak olyanok, akik n�h�ny �v k�lf�ldi �t ut�n hazaj�nnek, �s nem besz�lnek magyarul. Nevets�ges. �n soha nem felejtettem el magyarul besz�lni, amint hallja, most is magyarul besz�lek mag�val. Besz�lhetn�k franci�ul is: �gy besz�lek franci�ul, mint magyarul, ha nem jobban.
– Mennyi ideig szolg�lt a l�gi�ban?
– Pontosan tizen�t �v nyolc h�napot voltam katona, ebb�l tizenegy �vet t�lt�ttem a l�gi�ban.
– Megkapta a francia �llampolg�rs�got?
– Francia �llampolg�r vagyok, igen. Mivel a francia hadsereg tagja voltam, nem utas�thatt�k vissza a k�relmemet, �gyhogy k�t h�napon bel�l el volt int�zve a francia �llampolg�rs�gom.
– Nyugd�j j�r �nnek?
– Igen, �letem v�g�ig. A l�gi� egy�bk�nt soha nem hagyja mag�ra a sebes�ltjeit, sem a halottait. Mindig gondoskodik r�luk, amit tal�n m�s hadseregben nem tal�lunk meg.
– A besz�lget�s elej�n eml�tette, hogy k�nyszerb�l v�lasztotta ezt a p�ly�t. Ha �jra fiatal lehetne, �s nem volna semmilyen k�nyszer�t� k�r�lm�ny, ugyanezt v�lasztan�?
– Igen, ugyanezt v�lasztan�m, de okosabban csin�ln�m. Nem hagyn�m ott a l�gi�t tizenegy �v ut�n, �s a keresetemet jobban beosztan�m. Mert abban az id�ben �gy ment a p�nz, ahogy j�tt…