Akkort�jt itthon a rendszerv�lt�s napjait �lt�k. J�zsi 27 �ves volt �s m�r n�s, b�r gyermek�k akkor m�g nem sz�letett. Ut�lag �gy l�tja: ha el�re tudta volna, hogy ez a „rendszerv�lt�s-dolog” ennyire komoly, tal�n el sem indult volna Nyugat fel�. De elindult. Azt mondja, ha itthon marad, 98 sz�zal�k, hogy m�r nem �lne vagy valamelyik b�rt�nben senyvedne, �s kb. 2 sz�zal�k, hogy milliomos lenne.

J�zsi versenyszer�en �szott, de nem volt semmije, csak egy gimn�ziumi �retts�git tudott f�lmutatni. Kil�t�s (vagy ahogyan mostan�ban mondjuk: j�v�k�p) semmi. Csak tengett-lengett, n�ha pr�b�lkozott valami munk�val, de z�r�s gyerek volt, sehol sem maradt sok�. Leszolg�lta a katonaidej�t, de azt�n csak az �jszak�t j�rta. Valamit tennie kellett, mert �rezte: ez nem �let. Id�s, beteg sz�leir�l �s persze a feles�g�r�l is gondoskodnia kellett volna.

Egyszer csak fogta mag�t �s elindult Nyugatra. El�sz�r Ausztri�ban, majd Olaszorsz�gban pr�b�lkozott – nem sok sikerrel. Ezut�n Franciaorsz�g fel� vette az �tj�t, Nizz�ban sz�llt le a vonatr�l. A sors azonnal �sszehozta egy szolg�latk�sz meleggel, aki r�gt�n beleszeretett a magyar ifj�ba, meg is h�vta mag�hoz. J�zsi m�gis az utc�t v�lasztotta. Hamar r�akadt egy f�leg arabokb�l �ll� drogos band�ra, akik est�re elvitt�k egy hajl�ktalan sz�ll�ra. Ott legal�bb tiszta �gyban aludhatott.