A probl�mak�r meg�rt�s�hez elengedhetetlen, hogy r�viden �sszefoglaljuk a francia Afrika-politika legfontosabb jellemz�it a dekoloniz�ci�t�l napjainkig, a francia hadseregben 1990 ut�n t�rt�nt alapvet� v�ltoz�sokat, �s bemutassuk, hogy mi�rt b�r jelent�s szereppel Afrika Franciaorsz�g k�l- �s biztons�gpolitik�j�ban. A dolgozatban a Sz�hel-�vezet �s a szubszaharai r�gi� orsz�gaira f�kusz�lunk, ezek k�z�tt is f�leg az Afrikai P�nz�gyi K�z�ss�g (CFA=Communaute Financiere d’Afrique) tag�llamaira, illetve Dzsibutira. Az �szak-afrikai orsz�gokat nem �rintj�k, mivel azok j�val ismertebbek a magyar k�z�ns�g el�tt, emellett Franciaorsz�g �s az Eur�pai Uni� is k�l�n kezeli �ket.1

Olyan esem�nyek t�rt�ntek 2002-ben, melyek nagyon komoly hat�ssal voltak

 a francia Afrika-politik�ra. Az elef�ntcsontparti v�ls�g, majd az azt k�vet�

 intervenci� bebizony�totta, hogy k�ptelens�g kit�r�lni az egyoldal� katonai beavatkoz�st a francia k�lpolitika eszk�zt�r�b�l, ugyanis az bizonyos esetben elker�lhetetlennek bizonyulhat. Az intervenci� m�g napjainkban is folyik, �s a francia hadsereg t�bb ezer katon�j�t k�ti le. A konfliktus elemz�se az�rt is �rdekes, mivel igen szorult szitu�ci�ba keveredtek a franci�k.

F�ggetlenn� v�l�sa, 1960 �ta Elef�ntcsontpart a stabilit�s �s a n�veked�s orsz�ga volt Nyugat-Afrik�ban. Sokan „Afrika Sv�jcak�nt” emlegett�k. Ezt a szerep�t meg�rizte eg�szen az ezredfordul�ig. CFA-tagorsz�gk�nt a francia Afrika-politika f� pill�r�t k�pezte. Igen prosper�l� gazdas�ggal rendelkezett, bev�teleinek nagy r�sz�t kaka�, k�v� �s faexportb�l szerezte. A francia gazdas�gi befoly�s �ri�si volt az orsz�gban. A CFA frank le�rt�kel�se igen s�lyosan �rintette, ami komoly gazdas�gi v�ls�got okozott. A gazdas�gi probl�m�k mellett az AIDS �s az ebola terjed�se is igen nagy kih�v�st t�maszt napjainkban: a nyugat-afrikai orsz�gok k�z�l itt a legnagyobb a fert�z�ttek ar�nya.

1993-ig olyan vezet�s volt hatalmon, amely k�nosan �gyelt arra, hogy minden etnikum ar�ny�nak megfelel� r�szt kapjon a hatalomb�l. Az �j politikai elit, �l�n Henri Konan B�di� eln�kkel, v�ltoztatott ezen a gyakorlaton. A gazdas�gi probl�m�kr�l �gy terelte el a figyelmet, hogy sz�totta a k�l�nb�z� etnikumok k�z�tti konfliktust, amit nem volt neh�z megtenni, hiszen az etnikailag igen kevert orsz�g m�g vall�silag is megosztott volt. D�len f�leg kereszt�nyek, �szakon pedig muszlimok �ltek.

Fontos t�nyez�nek sz�m�tott, hogy 1993 el�tt a katon�k margin�lis r�sz�t k�pezt�k a t�rsadalomnak. A Franciaorsz�ggal al��rt egyezm�nyek �s az idegen csapatok jelenl�te szavatolta az orsz�g katonai biztons�g�t, �gy a v�delmi k�lts�gvet�st hossz� ideig igen alacsonyan tartott�k. A hidegh�bor� befejez�d�se ut�n azonban fontosabb� v�lt a b�kefenntart�si k�pess�gek n�vel�se, amit a francia tan�csad�k sugalltak. Egyre nagyobb figyelem ir�nyult a katon�k fel�, n�tt a fegyveres er�k k�lts�gvet�se, �gy a tisztikar befoly�sa �s hatalma is, amit csak r�szlegesen tudtak ellen�rizni �s visszaszor�tani a civil politikusok.2 A katonai elit meger�s�d�s�t t�k�letesen bizony�totta, hogy 1999-ben �llamcs�nyt hajtottak v�gre, �s egy t�bornok, Robert Guei ker�lt hatalomra. Igen r�vid ideig volt hatalmon, 2000-ben Laurent Gbagbo egy v�rtelen puccsal t�vol�totta el.

Az orsz�got tov�bb destabiliz�lta az �ri�si munkan�lk�lis�g �s a lib�riai v�ls�g eszkal�l�d�sa, aminek k�vetkezm�nyek�nt rengeteg fegyver �s katona �ramlott Elef�ntcsontpartra, ugyanis a hat�r�rizet meglehet�sen gyenge volt. Az �lland� bizonytalans�g �s a hatalmi harcok miatt a gazdas�g katasztrof�lis helyzetbe ker�lt.

2002. szeptember 19-�n mintegy 700 katona puccsot hajtott v�gre, egy id�ben megt�madta az orsz�g h�rom legfontosabb v�ros�t; Abidjant, Bouak�t �s Korhog�t. Az ut�bbi kett�ben sikeres volt az akci�juk, azonban Abidjanb�l kiszor�tott�k �ket. A puccs sor�n t�bb vezet� politikust is meggyilkoltak, p�ld�ul a bel�gyminisztert �s a kor�bban r�vid ideig hatalmon l�v� Guei t�bornokot. Az esem�nyeknek ut�na m�r nem lehetett g�tat szabni, az eg�sz orsz�g ter�let�n fegyveres �sszecsap�sok t�rtek ki. A m�r kor�bban is l�tez� Elef�ntcsontparti Hazafias Mozgalom (MPCI = Mouvement Patriotique de la C�te d’Ivoire) alakulatai �tvett�k az ellen�rz�st az orsz�g �szaki r�sz�n.

Gbagbo eln�k hamar felm�rte, hogy az elef�ntcsontparti hadsereg nem k�pes megbirk�zni a v�ls�ggal. Gyorsan elterjedt a sz�besz�d, miszerint a felkel�k oldal�n angolul besz�l� fekete �s feh�r zsoldosok harcolnak, ami r�gt�n felvetette annak lehet�s�g�t, hogy Lib�ria keze van a l�zad�sban. Ezt kihaszn�lva k�rte fel a francia korm�nyt a beavatkoz�sra, amit az 1961-es v�delmi szerz�d�s csak k�lf�ldi agresszi� eset�n tesz lehet�v�. Perd�nt� bizony�t�k nem ker�lt el� arra n�zve, hogy Lib�ria d�nt� szerepet j�tszott volna az esem�nyekben, de j� alkalom volt arra, hogy k�rj�k a francia seg�ts�get. Val�j�ban mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy ki szervezte a l�zad�st. Az MPCI, az angolsz�sz hatalmak �s Lib�ria neve is felmer�lt. �rdekess�g az, hogy 1993 �ta Elef�ntcsontpart hevesen ellenezte az egyoldal� afrikai intervenci�kat, �s igen xenof�b, f�k�nt nyugatellenes megnyilv�nul�sok jellemezt�k az orsz�got.

Franciaorsz�g rendk�v�l k�nyes helyzetbe ker�lt. Elef�ntcsontpart volt az egyik stabiliz�l� t�nyez� a t�rs�gben. Ha � kiesik, akkor l�ngba borulhat a hagyom�nyosan francia �rdekszf�r�ba tartoz� nyugat-afrikai r�gi� t�bb orsz�ga. A Sz�hel-�vezet orsz�gai nagym�rt�kben f�ggnek az abidjani kik�t�t�l, mivel k�lkereskedelm�k d�nt� r�sz�t azon kereszt�l bonyol�tj�k le. A fegyveres harcok miatt lehetetlenn� v�lt a k�l�nb�z� term�kek eljuttat�sa a tengerpartra. A nyugati c�gek viharos gyorsas�ggal t�voztak, melyek szint�n fontos szerepet t�ltenek be a nyugat-afrikai orsz�gok k�lkereskedelm�ben. E t�rsas�gok sz�khelyei �ltal�ban Elef�ntcsontparton vannak. Az Afrikai Fejleszt�si Bank, melynek k�zpontja Abidjanban volt, ideiglenesen �ttelep�lt Tun�zi�ba, ugyanis a r�gi� egyik orsz�ga sem k�pes hossz� t�von biztons�gos felt�teleket teremteni a p�nzint�zet m�k�d�s�hez. Ez szint�n jelezte a helyzet komolys�g�t.3

Emellett a k�zvetlen francia �rdekeket is komolyan vesz�lyezteti a v�ls�g. Jelenleg is k�r�lbel�l 14 000 francia civil �l az orsz�gban, akiknek biztons�g�t garant�lni kell.4 Semmi biztos�t�k nincs r�, hogy az esetlegesen hatalomra ker�l� �j korm�nyzat nem vonja-e vissza a m�r kiadott gazdas�gi koncesszi�kat. A francia–afrikai katonai egy�ttm�k�d�sben kulcsszerepet j�tszott Elef�ntcsontpart, a legt�bb RECAMP oktat�si int�zm�ny az orsz�gban volt, az afrikai b�kefenntart� misszi�kban igen jelent�s er�kkel vettek r�szt, tov�bb� vesz�lybe ker�lt a geostrat�giailag igen fontos francia t�maszpont fenntart�sa is.

Ha nem avatkozott volna be, akkor egyszer�en a hiteless�ge szenvedett volna csorb�t, hiszen hagyta volna kid�lni a francia Afrika-politika egyik b�sty�j�t. Ha a beavatkoz�s mellett d�nt, akkor franciaellenes hangulat alakulhatott volna ki az afrikai orsz�gokban (mint ahogy ki is alakult), amelyekkel igen f�rads�gos munk�ba ker�lt elfogadtatni az 1997-es politikai ir�nyv�lt�st, illetve bizony�tani a t�nyleges szeml�letv�lt�st. Emellett kiv�vhatta volna az eg�sz nemzetk�zi k�z�ss�g ellenszenv�t is.

A francia korm�ny m�gis az intervenci� mellett d�nt�tt. Megind�totta az Unikornis-hadm�veletet. 2002. szeptember 22-�n meger�s�tett�k az idegenl�gi� ejt�erny�seivel a f�v�rosban �llom�soz� tenger�szgyalogos z�szl�aljat. M�r k�t napra r� megkezdt�k a civilek evaku�l�s�t a konfliktus �ltal legink�bb s�jtott k�rzetekb�l, tov�bb� komoly fegyveres �sszet�z�s alakult ki a l�zad� csapatokkal Abidjan k�r�l. �szszel m�r 4000 francia katona �llom�sozott az afrikai orsz�gban jelent�s neh�zfegyverzettel �s l�gi t�mogat�ssal.

2002 okt�ber�ben siker�lt el�rni, hogy a szemben �ll� felek t�zsz�netet k�ssenek egym�ssal, mely egy �tk�z�z�n�t alak�tott ki, ami �szaki �s d�li r�szre osztotta az orsz�got. �szakon a l�zad�k, d�len a korm�ny gyakorolta elm�letben a hatalmat. A felek nem tartott�k be a t�zsz�neti egyezm�nyt, s�t a helyzetet s�lyosb�totta, hogy novemberben k�t m�sik l�zad�csoport is megjelent a sz�nen, melyek az orsz�g d�lnyugati r�sz�n m�k�dtek. Ezek c�lja, hogy elmozd�ts�k Gbagb�t, illetve megb�ntess�k Guei meggyilkol�s��rt. E k�t csoport komoly t�mad�st int�zett San Pedro-kik�t� ellen, amit a francia csapatok vertek vissza. A v�ros kiemelten fontos az orsz�g gazdas�gi �let�ben, mivel d�nt�en rajta kereszt�l bonyol�tj�k le a k�lts�gvet�si bev�telek tekint�lyes r�sz�t ad� kaka�- �s k�kuszkereskedelmet. Gbagbo mindezek alatt hozz�l�tott a lib�riai l�zad�mozgalom t�mogat�s�hoz is, �gy a konfliktus m�g �sszetettebb� v�lt, hiszen a lib�riai hat�ron a fegyveres csoportok �tsziv�rg�sa jelent�sen n�vekedett. 2002 v�g�n Gbagbo az Executive Outcomes, egy d�l-afrikai katonai mag�nv�llalkoz�s zsoldosait fogadta fel. MiG–24-es helikoptereket is siker�lt beszereznie, mellyel katonai ereje tov�bb er�s�d�tt, azonban a v�gs� gy�zelem megszerz�s�hez m�g ez is kev�snek bizonyult.

M�r 2003 elej�re bebizonyosodott, hogy a korm�nycsapatok k�ptelenek katonai �ton gy�zelmet aratni. Nincs erej�k visszah�d�tani a l�zad�k �ltal ellen�rz�tt ter�leteket. Komoly probl�ma volt, hogy a legjobb egys�geik m�r r�gen �t�lltak az ellens�ghez. �sszesen tal�n 500 j�l felszerelt �s megfelel�en k�pzett katon�val rendelkeztek. A t�bbi csak egy demoraliz�lt banda volt, melyt�l komoly eredm�nyek nem voltak elv�rhat�k. A felfogadott zsoldosok igen kevesen voltak, emellett �ket Gbagbo saj�t szem�lyi test�rs�gek�nt alkalmazta.5 Az Elef�ntcsontparton szolg�l� francia csapatok tisztjei is les�jt� v�lem�nnyel voltak a korm�nyer�kr�l. A Nemzetk�zi V�ls�gcsoport (ICG = International Crisis Group) 2003-as jelent�s�ben az egyik megsz�laltatott tiszt �gy jellemezte �ket: „Aligha a mi hib�nk, hogy nincs egys�ges koordin�ci�juk, strat�gi�juk, �s hogy nem akarnak harcolni. Mi adunk nekik felszerel�st, de nem tudj�k, hogy mihez kezdjenek vele.”6  Ilyen v�lem�nyeket hallva felmer�l a k�rd�s az emberben, hogy mi �rtelme �s milyen hat�konys�ga volt �s van az afrikai orsz�gokkal t�bb �vtizede folytatott katonai egy�ttm�k�d�snek. Elef�ntcsontpart r�ad�sul m�r a hidegh�bor� folyam�n is kiemelt orsz�g volt, amire a franci�k elm�letileg komoly figyelmet �s nagyobb er�forr�sokat ford�tottak.

A francia er�k f� t�rekv�se az, hogy sz�tv�lassz�k a h�bor�s feleket, megv�dj�k a civileket az �tk�z�z�n�ban �s megakad�lyozz�k a m�sz�rl�sokat, emellett megpr�b�lj�k biztos�tani a gazdas�g m�k�dtet�se szempontj�b�l kulcsfontoss�g� int�zm�nyeket �s telep�l�seket is.

M�r 2002 v�g�n sem voltak k�nny� helyzetben, ugyanis a francia korm�ny hoszsz� ideig nem d�nt�tte el, hogy melyik felet t�mogatja. Egyik�k sem fogadta el hiteles medi�tornak Franciaorsz�got, mindegyik f�l a m�sik t�lzott t�mogat�s�val v�dolta. Ennek s�lyos k�vetkezm�nyei lettek a hadsz�nt�ren. El�fordultak olyan esetek, hogy a francia alakulatokat egyszerre t�madt�k a felkel�mozgalmak �s a korm�nyp�rtok csapatai. �sszel nagyon komoly kritik�k �rt�k P�rizst. F�ny der�lt olyan atrocit�sokra, amiket a francia katon�k k�vettek el a civil lakoss�ggal szemben. Gbagbo ek�zben nyilv�nosan sz�totta (ez az akci�ja tal�n t�l hat�konyan is siker�lt a k�s�bbi t�rt�n�sek ismeret�ben) a xenof�b hangulatot, hogy �gy t�bb t�mogat�st csikarjon ki a franci�kt�l. A k�lf�ldi, s�t m�g a francia m�di�ban is igen s�lyos kijelent�sek hangzottak el, amelyek el�t�lt�k P�rizs intervenci�s politik�j�t. Nagyon sokan �gy gondolt�k, hogy nincsen t�nyleges strat�gi�ja a francia k�lpolitik�nak, nem l�tszott a f�ny az alag�t v�g�n, hogy hogyan j�nnek ki az „elef�ntcsontparti ingov�nyb�l”.  Fran�ois Xavier Verschave tekint�lyes francia Afrika-szak�rt� p�ld�ul �gy nyilatkozott: „P�rizsban m�g mindig sokan azt hiszik, hogy Afrika a mag�nter�let�k, ahol azt tesznek, amit csak akarnak, ahol minden b�nt el lehet k�vetni, �s ahol ez�rt b�ntetlens�g j�r.”7 A Washington Post 2003. janu�r 4-ei sz�m�ban jelent meg Keith B. Richburg cikke, melyben francia k�l�gyi hivatalnokokat k�rdezett meg az elef�ntcsontparti helyzetr�l, az egyik�ket sz� szerint id�zi: „Agg�dom, nagyon agg�dom. Gbagbo azt akarja, hogy helyette v�vjuk meg ezt a h�bor�t, a l�zad�k pedig egyre ellens�gesebbek vel�nk szemben. Egy �jabb Vietnamban vagyunk benne.”8

Az ECOWAS bels� megosztotts�ga miatt alkalmatlannak bizonyult a k�zvet�t�i szerepre, ez�rt a franci�k v�llalt�k fel azt. T�rgyal�asztalhoz �ltett�k a h�bor�s feleket, �s siker�lt el�rni egy kompromisszumot. A 2003 janu�rj�ban Marcoussisban al��rt egyezm�ny �rtelm�ben 2005-ben �ltal�nos v�laszt�sokat tartanak, addig pedig egy ideiglenes korm�ny gyakorolja a hatalmat. El�re meghat�rozta, hogy a felek milyen ar�nyban k�pviseltethetik magukat a v�grehajt� hatalomban. M�r a k�vetkez� h�napban jelentkeztek az els� probl�m�k. Gbagbo bejelentette, hogy az egyezm�nyben r�gz�tetteket csak aj�nl�snak tekinti, erre v�laszul a felkel�k nem kezdt�k meg fegyvereik beszolg�ltat�s�t. 

Az egyoldal� beavatkoz�s eg�szen 2003 janu�rj�ig tartott, amikor meg�rkeztek az els� ECOWAS-katon�k. A kontingens l�tsz�ma m�rciusra el�rte az 1100 f�t. A francia k�lpolitika els� komoly sikere volt a konfliktusban, hogy el tudta �rni nemzetk�zi er�k telep�t�s�t. Ennek �sszel m�g igen sok akad�lya volt. Az USA nem akart beavatkozni, hiszen m�r a lib�riai konfliktusban is �rintett volt. Az ECOWAS is igen megosztott volt a k�rd�sben. Egyr�szt Guinea Gbagb�t t�mogatta, m�g Mali, Niger �s Szeneg�l ellent�tben �llt vele. Emellett nem �hajtottak nig�riai b�kefenntart�kat l�tni az orsz�gban, pedig az sz�vesen k�ld�tt volna csapatokat. A nig�riai katon�k atrocit�sai Lib�ri�ban �s Sierra Leon�ban azonban m�g t�l k�zeli �lm�nyek voltak. V�g�l megegyeztek, hogy az ECOWAS-egys�gek logisztikai t�mogat�s�t Franciaorsz�g l�tja el, �s szavatolja azok biztons�g�t. Ez lehet�s�get adott arra, hogy form�lisan �tadj�k a f�szerepet egy nemzetk�zi szervezetnek a konfliktus kezel�s�ben. Az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�nak 2003. febru�r 4-i, 1464. sz�m� hat�rozata szentes�tette mind a francia csapatok, mind az ECOWAS-er�k jelenl�t�t.9

Tavasszal �s ny�ron kisebb sikereket jelentett, hogy m�jusban az ENSZ egy megfigyel� misszi�t k�ld�tt a marcoussis-i egyezm�nyben foglaltak v�grehajt�s�nak fel�gyelet�re, illetve j�niusban egy 80 f�s RECAMP csend�ralakulat is �rkezett. K�zben jav�ban folyt m�r az iraki konfliktus, amely lek�t�tte a nemzetk�zi k�z�ss�g figyelm�t, tov�bb� jelent�sen n�tt a fesz�lts�g Lib�ri�ban is.

M�jusban az ECOWAS-kontingens, a francia er�k �s a korm�nycsapatok komoly hadm�veletet ind�tottak a lib�riai hat�rvid�ken. Ez azonban azt eredm�nyezte, hogy a k�l�nb�z� fegyveres csoportok �tmenek�ltek a szomsz�dos orsz�gba, ahol ett�l tov�bb s�lyosbodott a helyzet. 2003 �sz�n fontos sikert k�nyvelhettek el a francia csapatok. Siker�lt megind�taniuk a k�zleked�st az Ouagadougou–Ferk�ss�dougou–

Bouak�–Abidjan vas�tvonalon, �gy a szomsz�dos Burkina Faso term�kei 2002 �sze �ta el�sz�r �jra eljuthattak a vil�gpiacra, �gy enyh�ltek az orsz�g gazdas�gi probl�m�i. K�zben a francia k�lpolitika eld�nt�tte, hogy Gbagb�t t�mogatja, amivel legal�bb az egyik ellenfel�t semleges�tette, �gy cs�kkent a francia �s m�s nyugati orsz�gok �llampolg�rai elleni idegengy�l�l� megnyilv�nul�sok �s t�mad�sok m�rt�ke. El kell ismerni, hogy ez Gbagbo sz�m�ra nagy politikai siker volt. A mesters�gesen felsz�tott xenof�b hangulat seg�ts�g�vel �gyesen manipul�lta P�rizst.

Az ENSZ-ben is igen komoly er�fesz�t�seket tett a francia k�lpolitika, hogy el�rje nemzetk�zi er�k k�ld�s�t a t�rs�gbe. Ezt v�g�l siker koron�zta. 2004 elej�re �gy t�nt, hogy jelent�sen siker�lt jav�tani az elef�ntcsontparti biztons�gi helyzetet. Nagy seg�ts�g volt P�rizs sz�m�ra, hogy az USA �s Nagy-Britannia v�gig t�mogatta a t�rekv�seit. Ari Fleischer, a Feh�r H�z sz�viv�je m�r 2003. febru�r 3-i sajt�t�j�koztat�j�n k�z�lte, hogy a Bush-adminisztr�ci� hat�rozottan t�mogatja az elef�ntcsontparti francia er�fesz�t�seket az iraki konfliktussal kapcsolatos n�zetelt�r�sek ellen�re.10 Ez annak tulajdon�that�, hogy az Egyes�lt �llamok sz�m�ra is fontos volt, hogy a v�ls�g ne terjedjen tov�bb. Ne �rintse a Guineai-�b�l orsz�gait, ahonnan olajsz�ks�gleteinek jelent�s r�sz�t szerzi be, �gy r�ad�sul a lib�riai konfliktust is k�nnyebben lehetett kezelni. Febru�r 4-�n Tony Blair brit minisztereln�k is t�mogat�s�r�l biztos�totta P�rizst, �s gratul�lt Chirac francia eln�knek az elef�ntcsontparti konfliktus k�zben tart�s��rt (ezt tal�n egy kicsit elsiette).11

A legfontosabb el�rel�p�st az 1528. sz�m� BT-hat�rozat jelentette, melyet 2004 febru�rj�ban fogadtak el. Ez rendelkezett arr�l, hogy 2004 �prilis�t�l az ENSZ-megfigyel� misszi� �s az ECOWAS-er�k szerep�t az ENSZ elef�ntcsontparti misszi�ja veszi �t (UNMCI = United Nations Mission in C�te d’Ivoire). A kontingens feladatait hat pontban foglalta �ssze:

1. A 2003. m�jus 3-�n megk�t�tt fegyversz�net megfigyel�se �s a fegyveres csapatok mozg�s�nak ellen�rz�se.

2. A harcol� csoportok lefegyverz�se, a leszerelt harcosoknak a t�rsadalomba t�rt�n� visszaintegr�l�s�nak �s a menek�ltek visszat�r�s�nek el�seg�t�se.

3. Az ENSZ-alkalmazottak, -int�zm�nyek �s a civilek v�delme.

4. A humanit�rius m�veletek t�mogat�sa.

5. A b�kefolyamat el�mozd�t�sa.

6. A jog �s a k�zrend biztos�t�sa.12

A kontingens mand�tuma 2005 �prilis�ig sz�l, �m sz�ks�g eset�n meghosszabb�that�. A jelenlegi esem�nyek ismeret�ben val�sz�n�, hogy sz�ks�g lesz r�. Sz�les k�r� mand�tumot kapott; 6240 katon�b�l �ll, 49 orsz�g vesz benne r�szt.

A BT-hat�rozat felk�rte a franci�kat, hogy minden sz�ks�ges eszk�zt vessenek be az UNMCI tev�kenys�g�nek biztos�t�s�ra, amely a k�vetkez� ter�letekre terjed ki:

1. A francia kontingensnek seg�teni kell az UNMCI-t, hogy a saj�t tev�kenys�gi z�n�j�ban biztos�tsa az �ltal�nos biztons�got.

2. Be kell avatkozniuk az UNMCI k�r�s�re, ha az ENSZ-er�k biztons�g�t vesz�ly fenyegetn�.

3. Az ENSZ tev�kenys�gi ter�let�n k�v�l k�telesek beavatkozni, ha valamelyik harcol� f�l katonai m�veletbe kezd.

4. A francia er�k k�telesek megv�deni a civileket azokban a helys�gekben, ahol �llom�soznak.13

Az ENSZ-er�k jelent�s terhet vesznek le a francia kontingens v�ll�r�l, b�r a legfontosabb katonai m�veletek v�grehajt�sa tov�bbra is az � feladatuk maradt. A vil�gszervezet komoly jelenl�te teljesen nyilv�nval�v� teszi a nemzetk�zi elismer�st, illetve hitelesebb� teszi a francia t�rekv�seket az afrikai orsz�gok szem�ben.

A megn�velt katonai jelenl�t ellen�re maradtak azonban olyan nyugtalan�t� k�r�lm�nyek, amelyek a konfliktus ism�telt eszkal�l�d�s�hoz vezethetnek. Ezek k�z� tartozik a fegyveres csoportok lefegyverz�s�nek kudarca, a xenof�b hangulat folyamatos jelenl�te az orsz�gban �s a stagn�l� gazdas�g. Mindezek ut�n nem meglep�, hogy az afrikai viszonyokra jellemz� hirtelen �s er�szakos fordulat k�vetkezett be, amely teljesen v�ratlanul �rte a nemzetk�zi k�z�ss�get.

2004. november 4-�n a korm�nycsapatok durv�n megs�rtett�k a 2003-ban al��rt t�zsz�neti egyezm�nyt. Kora hajnalban k�t Szu–25-�s vad�szbomb�z� t�mad�sokat hajtott v�gre Bouke �s Korhogo v�rosok ellen. B�r az akci�t az ENSZ, az Afrikai Uni� �s az EU is el�t�lte, Abidjanban h�bor�p�rti t�ntet�k vonultak az utc�ra, akik Gbagb�t�l a l�zad�kkal val� lesz�mol�st �s az orsz�g �jraegyes�t�s�t k�vetelt�k. A bomb�z�sok eg�szen addig folytat�dtak, am�g az elef�ntcsontparti l�gier� v�gzetes hib�t nem k�vetett el. November 6-�n egy l�git�mad�s sor�n meg�ltek kilenc francia katon�t �s egy amerikai civilt. Erre v�laszul Jacques Chirac k�zt�rsas�gi eln�k szem�lyes parancs�ra francia vad�szg�pek p�r �r�n bel�l megsemmis�tett�k az elef�ntcsontparti l�gier�t.14

A korm�nycsapatok offenz�v�ba kezdtek, t�bb helyen megk�s�reltek �tt�rni az �tk�z�z�n�n, �m ezek nagy r�sz�t a francia csapatok meghi�s�tott�k. Mindezek ellen�re Gbagbo emberei Bouke k�r�l m�gis �sszecsaptak a l�zad�kkal. A civil lakoss�g k�r�ben is er�szakos cselekm�nyekre ker�lt sor. November 7-�n Abidjanban a felt�zelt t�meg a francia katonai b�zis fel� vonult, ahol az �rs�g t�bb figyelmeztet� l�v�st is leadott, s�t egy helikoptert is bevetett a t�meg sz�toszlat�s�ra. Az akci� sor�n t�bb civil �s 23 francia katona is megs�r�lt.15 Ezen a napon a r�di� szinte folyamatosan franciaellenes gy�l�letbesz�det sug�rzott. A felb�sz�lt lakoss�g a nyugatiak �s a nyugatbar�t feket�k ellen fordult, fosztogattak �s gy�jtogattak. A h�tv�gi felfordul�sban 500 ember s�r�lt meg. A francia csapatok megkezdt�k az �rintett civilek evaku�l�s�t. Itt kell megeml�teni Gbagbo korm�ny�nak felel�tlen politiz�l�s�t, amellyel siker�lt el�rnie, hogy a lakoss�got val�j�ban a sz�vets�gese, P�rizs ellen ford�totta.

Az eln�k szerepe a konfliktus eszkal�l�s�ban egyel�re tiszt�zatlan, ugyanis nem lehet tudni, hogy a francia csapatok elleni november 6-i bomb�z�s v�letlen vagy sz�nd�kos volt-e. A hivatalos forr�sok eleinte kor�ntsem balesetnek aposztrof�lt�k a t�rt�nteket. K�s�bb azonban Gbagbo a xenof�b hangulat ellen sz�lalt fel, megpr�b�lta lecsillap�tani a t�meget. A sajt�nyilatkozatok �s a konkr�t cselekedetek k�z�tt komoly elt�r�s mutatkozik mindk�t r�szr�l. Val�sz�n�s�thet�, hogy az eln�k rendelte el a t�mad�sokat, �m ek�zben a m�di�ban a b�ke �rdek�ben sz�lalt fel. A franci�k kitartanak amellett, hogy nem sz�nd�kozz�k megd�nteni Gbagbo uralm�t, m�gis 50 p�nc�lozott harcj�rm�vel beker�tett�k az eln�k rezidenci�j�t. A francia akci�ra v�laszul t�bbezres t�meg vette k�r�l az eln�ki lakhelyet, mintegy �l�pajzsk�nt v�dve a szeretett vez�rt. 

November 7-�n Franciaorsz�g kezdem�nyezte az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�ban, hogy Elef�ntcsontparttal szemben gazdas�gi �s fegyverembarg�t vezessenek be.16 A jelenlegi t�rt�n�sek ismeret�ben azt mindenk�pp lesz�gezhetj�k, hogy b�rmi is volt az elef�ntcsontparti korm�ny sz�nd�ka, nem m�rt�k fel re�lisan a helyzetet. Jelenleg t�bb elk�pzel�st is val�sz�n�s�thet�nk:

1. Mind a francia, mind a l�zad� csapatok elt�vol�t�sa katonai eszk�z�kkel az orsz�g �jraegyes�t�se c�lj�b�l.

2. Nyom�sgyakorl�s P�rizsra, hogy vonja ki csapatait.

3. Lehets�ges, hogy Gbagbo korm�nya saj�t kor�bbi politik�ja miatt k�nyszerp�ly�ra ker�lt. A xenof�b hangulat tudatos sz�t�s�nak k�vetkezm�nyeit m�r nem tudt�k k�zben tartani, �s k�nytelen volt megfelelni saj�t t�mogat�inak.

4. Nem lehet kiz�rni, hogy a korm�ny maga is megosztott a k�rd�sben, ezt al�t�masztj�k a korm�nytagok egym�snak ellentmond� nyilatkozatai.

A szitu�ci� m�g meglehet�sen k�pl�keny, annyi bizonyos csup�n, hogy a megnyugtat� rendez�s a t�rt�ntek miatt jelent�sen t�volabbra ker�lt. 

Az el�bbi fejezetekben bemutattuk �s elemezt�k Franciaorsz�g afrikai katonai jelenl�t�nek fontosabb jellemz�it �s �sszetev�it. Nem val�sz�n�, hogy n�h�ny �ven bel�l jelent�s ar�nyeltol�d�sok menn�nek v�gbe a fekete kontinenst �rint� francia katonapolitik�ban. Tov�bbi t�maszpontok bez�r�sa nem v�rhat�, mivel a m�k�d� b�zisok b�rmelyik�nek kies�se jelent�sen korl�tozn� P�rizs mozg�ster�t a katonai er� alkalmaz�sa ter�n. A franci�k mindent el fognak k�vetni, hogy elker�lj�k az egyoldal� fegyveres intervenci�kat, de ezek teljes elt�rl�se elk�pzelhetetlen. V�lem�ny�nk szerint nagy es�lye van az elef�ntcsontpartihoz hasonl� v�ls�g kit�r�s�nek Gabonban p�r �ven bel�l, ahol a francia beavatkoz�st minden bizonnyal nem lehet elker�lni. Gabon dikt�tora, 2002-t�l legitim m�don megv�lasztott eln�ke, Omar Bongo igen id�s, hal�la ut�n s�lyos hatalmi harcok t�rhetnek ki, melyek destabiliz�lhatj�k az orsz�got. B�r meg kell eml�teni, hogy ennek kisebb az es�lye, mint Elef�ntcsontparton volt, ugyanis Gabon jobb gazdas�gi helyzetben van, tov�bb� kev�sb� �les etnikai �s t�rsadalmi ellent�tek jellemzik, de a konfliktus kit�r�s�nek vesz�lye re�lis.

Katonai t�ren nem sok orsz�g t�maszthat kih�v�st a franci�kkal szemben Afrik�ban. Az Egyes�lt �llamok gazdas�gi t�ren jelent�s versenyt jelent, azonban a szom�liai tapasztalatok �ta a katonai intervenci�kra nincs meg a politikai akarat, az afrikai orsz�goknak ny�jtott katonai seg�lyek pedig igen jelent�ktelenek. Nem val�sz�n�, hogy a jelenleg is zajl� iraki �s afganiszt�ni elk�telezetts�geken k�v�l b�rhol m�shol a k�zelj�v�ben nagyobb m�veletbe kezden�nek, f�leg nem Afrik�ban. Term�szetesen az USA katonai k�pess�gei mellett elt�rp�lnek a francia kapacit�sok, azonban ezek jobban �sszpontosulnak Afrik�ra, tov�bb� a franci�k ismerik a kontinens speci�lis k�r�lm�nyeit, m�g az amerikaiak nem.

Nagy-Britannia szint�n nem jelenthet komoly kih�v�st, sok esetben ink�bb t�mogat�st ny�jt, mintsem riv�lisk�nt jelenne meg.  Hi�nyzik a politikai akarat, emellett katonai er�it lek�ti az iraki v�ls�g. A fegyverkereskedelemben l�phetnek fel komoly �rdekellent�tek, de ez igaz a t�bbi nyugati orsz�gra is. Ezen a t�ren �gysem versenyezhet senki a kor�bbi szovjet haditechnik�val, mivel a legt�bb afrikai �llam �s l�zad�csoport csak ezeket k�pes megv�s�rolni. V�lem�ny�nk szerint ink�bb egyes afrikai orsz�gok okozhatnak probl�m�t a francia katonai befoly�s fenntart�s�ban, p�ld�ul D�l-Afrika, Nig�ria. Ezek elfogadottabbak a legt�bb afrikai �llam szem�ben, azonban s�lyos t�rsadalmi, gazdas�gi �s etnikai ellent�tek jellemzik �ket.17 Franciaorsz�gnak is vannak k�l�nb�z� probl�m�i, de ezek s�lyoss�ga nem vethet� �ssze az afrikai orsz�gok�val, tov�bb� katonai f�l�ny�nek k�sz�nhet�en val�sz�n�leg megfelel� v�laszt tud majd adni a fent eml�tett �llamok �ltal t�masztott k�l�nb�z� kih�v�sokra.

A francia fegyveres er� fejleszt�s�nek ir�nyai az exped�ci�s k�pess�gek jelent�s javul�s�t vonj�k majd maguk ut�n. Az A400 M sz�ll�t�g�pek beszerz�se, amely el�rel�that�lag a k�vetkez� �vtizedben fejez�dik be, nagym�rt�kben meg fogja n�velni a l�gi sz�ll�t�si kapacit�sokat. Az �j t�pus hat�sugara �s tehersz�ll�t�si k�pess�ge messze meghaladja a jelenleg szolg�latban l�v� C–160-as �s C–130-as rep�l�g�pek�t. A Rafale vad�szbomb�z�k, a  m�sodik rep�l�g�p-hordoz�, az �j NH–90-es helikopterek stb. beszerz�se mind azt a c�lt szolg�lj�k, hogy a francia er�ket gyorsan lehessen telep�teni a k�l�nb�z� v�ls�gk�rzetekbe. Az �j fejleszt�sek minden k�ts�get kiz�r�lag biztos�tani, s�t n�velni fogj�k a m�r jelenleg is �ri�si k�l�nbs�get a francia �s az afrikai orsz�gok fegyveres er�i k�z�tt.

Az EU az elm�lt �vekben jelent�sen n�velte aktivit�s�t a fekete kontinensen zajl� k�l�nb�z� polg�ri v�ls�gkezel�si m�veletekben, de m�r megpr�b�lkozott katonai b�kefenntart� m�velet v�grehajt�s�val is. Az ilyen m�veletek egyik f� t�mogat�ja �s b�sty�ja minden bizonnyal m�g hossz� ideig Franciaorsz�g marad. Az EU politikai tekint�lye megadja majd a sz�ks�ges legitim�ci�t a k�l�nb�z� m�veletekhez. Ezt P�rizs m�r eddig is �s a k�s�bbiekben is ki fogja haszn�lni. Igyekszik ki�lvezni a k�z�ss�g nemzetk�zi preszt�zs�t, mindazon�ltal megtartja dominanci�j�t a sz�m�ra fontos t�rs�gekben, �s meg�rzi k�l�nleges k�toldal� kapcsolatait a kulcsfontoss�g� ter�leteken. A francia vezet�s csak abban a misszi�ban vesz r�szt, amely t�nylegesen szolg�lja az orsz�g �rdekeit.