A lourdes-i zar�ndokhelyre �vente t�bb mint f�lmilli� beteg �rkezik, ugyanis sz�mos p�lda bizony�tja, hogy az ottani forr�s vize, az ut�bbi 140 �vben sok rem�nytelen betegnek hozott csod�s gy�gyul�st, illetve olyan eg�szs�gjavul�st, amely „semmif�le term�szetes er�vel vagy tudom�nyos gy�gy�t� elj�r�ssal nem magyar�zhat� meg”. Lourdes-ban 1882 �ta m�k�dik az �gynevezett orvosi iroda, amely ma m�r a legkorszer�bb felszerel�ssel vizsg�lja a betegek �llapot�t a forr�s viz�nek haszn�lata el�tt �s ut�n.

Ez az iroda eleve csak olyan gy�gyul�sokkal foglalkozik, amelyekn�l a betegs�gek bizony�that�an szervi eredet�ek voltak. 1946 �s 1968 k�z�tt 909 hirtelen gy�gyul�st jegyeztek fel, de k�z�l�k orvosilag megmagyar�zhatatlan csak kett� volt. A forr�sb�l egy�bk�nt naponta 122 ezer liter v�z folyik a medenc�be, ahol a betegek v�rj�k a jobbul�st, betegs�g�k enyh�l�s�t. Sokan haza is visznek ebb�l a csod�snak v�lt v�zb�l. A nemr�g v�gzett m�r�sek szerint a lourdes-i forr�s k�r�l ugyanakkora a f�ldsug�rz�s, mint p�ld�ul n�lunk, a t�pi�szentm�rtoni Attila-dombon.

A 48. nemzetk�zi katonai zar�ndoklat rendezv�nyein ez�ttal is fontos szerepet j�tszottak a deleg�ci�kkal �rkez� katonazenekarok. T�bbs�g�k nemcsak a nagy rendezv�nyek felvonul�sain vett r�szt, koncertet adtak a katonai t�borokban, illetve a kisv�ros parkjaiban is.  A magyar l�gier� zenekara, a t�bori koncert mellett, akkor aratta a legnagyobb sikert, amikor Katona J�nos �rnagy vez�nylet�vel a hadirokkantakat befogad� sz�lloda el�tti t�ren v�rpezsd�t� big-band zen�vel rukkolt ki.

A nyit��nneps�gen, illetve a z�r��nneps�gen – a bazilika el�tti 130 m�ter hossz� �s 85 m�ter sz�les Rosary t�ren – a legnagyobb tapsot az 570 f�s �r k�ld�tts�g sk�t dud�val muzsik�l� katonazenekara kapta, de nagy siker�k volt az angol, az olasz, a n�met �s a belga katonazen�szeknek is. Az olasz zen�szek kakastollakkal �kes�tett kalapja �s futva el�adott produkci�ja k�l�n�sen eml�kezetes marad.

A magyar katonai zar�ndokcsoport sz�m�ra felejthetetlen �lm�nyt jelentett az 1530 m�ter hossz� k�lv�ria, ahol mind a tizenn�gy st�ci�n�l meg�lltak, �s Szab� Tam�s katolikus a t�bori p�sp�k �r felid�zte J�zus Golgot�ra vezet� �tj�nak esem�nyeit. A 10. st�ci�t eml�kezetess� tette az is, hogy az itt l�that� ember nagys�g� bronz szoborcsoportot – amint azt a szikl�ra er�s�tett t�bl�b�l megtudtuk: „Magyarorsz�g katolikusai �ll�tott�k 1912-ben”.

A m�sik eml�kezetes �lm�ny a gyerty�s k�rmenet volt, amelyben nemcsak a 16 500 katona vett r�szt, hanem k�r�lbel�l ugyanannyi Lourdes-ba �rkezett civil zar�ndok is. A Capderielle t�rr�l nemzeti z�szl�k vezett�k fel a megb�k�l�s k�rmenet�t a Bernadette-templom el�. Minden r�sztvev� kapott egy gyerty�t, amelynek l�ngj�t d�szes kartonpap�r �vta a sz�lt�l. Este felejthetetlen �lm�nyt ny�jtott a v�rosban h�mp�lyg� v�gtelen sorok, az egym�sba karol� katon�k �s civilek l�tv�nya.

A zar�ndok�t z�r�esem�nye a nemzetk�zi szentmise �s a b�cs��nneps�g volt. Ez ut�bbi ink�bb egy sz�nes, hangulatos, mozgalmas fesztiv�lra eml�keztetett, ahol a 32 orsz�gb�l �rkezett katonadeleg�ci�k tagjai k�zfog�ssal b�cs�ztak el egym�st�l.
Ahogyan dr. Jelen G�bor �rnagy is mes�lte: a bar�tkoz�s h�rom est�n �t tartott a gyorsan h�mp�lyg� Gave foly�cska mindk�t partj�n, a parkokban �s a s�r�z�kben. Kider�lt, hogy a piros, feh�r, z�ld z�szl�t sokan olasznak v�lt�k �s �gy a magyar z�szl�k�s�r�ket is eleinte it�liainak tekintett�k. Az utols� k�z�s est�n el�ker�ltek a k�l�nf�le jelv�nyek, sapk�k, felesleges egyenruha darabok �s megkezd�d�tt a „change” – a nagy nemzetk�zi cserebere. J�magam is l�ttam egy olyan ifj� spanyol tisztet, akin magyar hadnagyi rangjelz�s volt �s a mell�n magyar katonai kit�ntet�s d�szelgett. A francia idegenl�gi� egyenruh�sai pedig k�l�n�sen vonz�dtak a magyar katonaholmikhoz.

V�gh Ferenc nyug�llom�ny� vez�rezredes a b�cs�z�skor elmondta, hogy � m�sodik alkalommal vett r�st a lourdes-i zar�ndoklaton. El�sz�r l994-ben j�rt itt, akkor a 3. katonai k�rzet parancsnoka volt. L�lekben most is felfriss�lt, s k�l�n �r�m volt sz�m�ra, hogy ism�t egy�tt lehetett egykori katonat�rsaival ezen a tal�lkoz�n, amelynek f� gondolata a megb�k�l�s volt.