A Francia Hadsereg Katolikus T�bori P�sp�ks�ge id�n is megh�vta a magyar katon�kat a lourdes-i nemzetk�zi katonai zar�ndoklatra. A bar�ti invit�l�sra a Honv�delmi Miniszt�rium (HM) �s a HM T�bori Lelk�szi Szolg�lat katolikus szolg�lati �g t�bori p�sp�k�nek dr. Szab� Tam�s dand�rt�bornoknak k�zrem�k�d�s�vel ez�ttal 112 f� vett r�szt az 1958-t�l �vente ism�tl�d� katonai zar�ndoklaton. A zar�ndoklaton – amelyre �t kontinens 32 orsz�g�b�l 16 450 katona �rkezett – jelen volt Iv�ncsik Imre, a HM politikai �llamtitk�ra, dr. Sv�d L�szl� orvos vez�r�rnagy, az MH Eg�szs�g�gyi Parancsnoks�g parancsnoka, valamint V�gh Ferenc nyug�llom�ny� vez�rezredes is. A szervez�st ez�ttal is Posgay Andr�s sz�zados, a t�bori p�sp�ks�g tisztje v�gezte.

Lourdes-nak, a d�l-franciaorsz�gi Gave foly� partj�n �p�lt k�l�nleges sz�ps�g� kisv�rosnak imm�r 1858 �ta messze f�ld�n h�re van. A k�s�bb szentt� avatott 14 �ves Bernadette Soubriousnak, az egyh�zi kr�nik�k szerint – az �vben – a k�zeli Massabielle sziklabarlangn�l, 18 alkalommal jelent meg a Sz�zanya. A barlangban ekkor fakadt forr�s vize pedig – az ut�bbi 140 �vben – sok rem�nytelen betegnek hozott csod�s gy�gyul�st. A statisztik�k szerint a vil�g 170 orsz�g�b�l eddig �tmilli� zar�ndok fordult meg Lourdes-ban, �s h�napr�l h�napra t�zezersz�m �rkeznek ide ma is a lelki megtisztul�s �s a gy�gyul�s rem�ny�ben.

Az �lm�nyekben gazdag, kiss� f�raszt� h�romnapos utaz�s els� �llom�sa Padova volt, ahol az olasz hader� 32. Reggiment� Trausmissioni alakulat kasz�rny�j�ban kaptunk sz�ll�st. A hat�r �tl�p�se ut�n „er�ltetett” menetben, az antip�p�k egykori sz�khely�re, a k�l�nleges sz�ps�g� Avignon-ba �rkezt�nk. R�vid palotal�togat�s ut�n a k�zeli Draguignan-ban k�t�tt�nk ki, ahol a francia hadsereg t�z�rtiszti iskol�j�nak lett�nk vend�gei. Lourdes-be �rkez�s�nk el�tt elrobogtunk Tarbes mellett is, amely a Bercs�nyi L�szl�r�l – Franciaorsz�gban marsall� el�l�pett kuruc kapit�nyr�l – elnevezett deszantalakulat hely�rs�ge.

Lourdes a Pireneusok lejt�j�n megh�z�d� telep�l�s, sz�p k�rnyezet�vel, ny�zsg�-mozgalmas �let�vel m�r az els� �r�kban elvar�zsolja a l�togat�kat. A Save foly� mellett felsorakoz� kit�n� sz�llod�k, a v�roska legkisebb utc�iban is megtal�lhat� vend�gl�k, aj�nd�k�zletek mind-mind az ide �rkez� zar�ndokokra v�rnak, �s az itt �l� emberek sz�v�lyess�ge is mag�val ragad�.

A 48. nemzetk�zi katonai zar�ndoklat szlogenje egy k�zismert egyh�zi �nek egyetlen sor�ban fogalmaz�dott meg: „Forrassz eggy� b�kess�gben minden n�pet s nemzetet!”. Nos ez a gondolat hatotta �t m�r az els� nap a bazilika el�tti t�ren rendezett megnyit��nneps�get, ahova a magyar zar�ndokok is a d�lceg z�szl�viv�ket k�vetve felsorakoztak. Az �nneps�g a zenekarok bemutat�s�val kezd�d�tt, majd a r�szt vev� orsz�gok k�ld�tts�geinek hivatalos bemutat�sa k�vetkezett. A p�sp�k�k elfoglalt�k hely�ket az olt�r k�r�l, �s megkezd�d�tt az egyh�zi szertart�s. „Akik ismerik egym�st, �s egy�tt im�dkoznak, nem harcolnak egym�s ellen…” – olvashattuk a francia nyelven megjelent kiadv�nyban, s val�ban irre�lisnak t�nt, hogy 32 nemzet itt �sszesereglett katon�i valaha is egym�s ellen forduljanak.

M�snap a katonai t�bor egyik f�b�l �p�tett k�poln�j�ban ker�lt sor a magyarul celebr�lt szentmis�re, majd a t�borban a veszpr�mi katonazenekar Katona J�nos �rnagy vez�nylet�vel remek koncerttel lepte meg a magyar katona zar�ndokokat. Itt jelentette be Iv�ncsik Imre, a HM politikai �llamtitk�ra, aki a feles�g�vel egy�tt �rkezett Lourdes-ba, hogy fegyelmezett magatart�s��rt �s a zar�ndoklatra �rkezett katon�k k�z�tti bar�ts�g elm�ly�t�s��rt valamennyi magyar r�sztvev� megkapja a Honv�delmi Miniszt�rium eml�k�rm�t.

A magyar deleg�ci� egyh�zi vezet�j�vel, Szab� Tam�s dand�rt�bornokkal a sz�ll�shely�n besz�lgett�nk a nemzetk�zi katonai zar�ndoklat egyre nagyobb n�pszer�s�g�r�l �s mai tanuls�gair�l. A t�bori p�sp�k �r elmondta, hogy � maga kinevez�se ut�n 2002-ben vett el�sz�r r�szt ezen a zar�ndoklaton, de kor�bban is figyelemmel k�s�rte a lourdes-i esem�nyeket. Meggy�z�d�se: a katonai zar�ndoklat l�nyege abban rejlik, hogy a zar�ndok ak�r h�v�, ak�r nem, elm�ly�lhet gondolataiban, �s esetleg �jj�sz�letik l�lekben, hiszen Lourdes-ban olyan �rt�kekkel �s szellemis�ggel tal�lkozik, amelyre nem is gondolhatott. A katonai zar�ndoklat egy �j ablak a vil�gra, �s csak a r�sztvev�n m�lik, hogy kinyitja-e ezt az ablakot, �s hogy ki is n�z-e rajta. Ezt t�bben megtett�k, �s elmond�suk szerint semmihez nem hasonl�that� �lm�nyekkel gazdagodtak, l�lekben felfriss�lve t�rtek vissza alakulatukhoz. Persze ezt nem mindenki �rzi �t. Ha a zar�ndok nem ny�lik meg ennek a szellemis�gnek, val�sz�n�leg csak egy j� kir�ndul�sr�l fog mes�lni szeretteinek, munkat�rsainak. Igaz�b�l ez sem nagy baj, hiszen akarva-akaratlanul Lourdes mindenkiben kit�r�lhetetlen nyomot hagy, amelyre b�rmikor lehet t�maszkodni. A m�sik fontos gondolat – hangs�lyozta Szab� Tam�s –, hogy a nemzetek k�z�tti megbesz�l�s gondolata tov�bbra is aktu�lis, �s az egym�s jobb megismer�se jelent�sen seg�theti a r�gi fesz�lts�gek felold�s�t. Nem elhanyagolhat� a nemzetek k�z�tti „verseng�s” a megjelen�s tekintet�ben sem. A m�ra szinte katonai fesztiv�ll� alakult zar�ndoklat tov�bbra is felejthetetlen lelki t�lt�st biztos�t a r�sztvev�knek.
Ami pedig a r�sztvev�k sz�m�t illeti: 2003-ban 13 ezer katona r�sztvev�je volt a lourdes-i katonai zar�ndoklatnak, �s ebben az �vben 3500 f�vel gyarapodott ez a r�szv�teli sz�m. A franci�k� mellett az olaszok deleg�ci�ja volt a legnagyobb, de N�metorsz�gb�l 983, Horv�torsz�gb�l 1207 f� �rkezett Lourdes-ba. T�bb mint 500 f�s volt a deleg�ci�ja az Egyes�lt �llamoknak, Ausztri�nak, Portug�li�nak �s �rorsz�gnak is. Chil�b�l az id�n el�sz�r �rkeztek ide katona zar�ndokok. A magyar deleg�ci�ban el�sz�r vettek r�szt nagy sz�mban szerz�d�ses katon�k, �s a magatart�suk mindv�gig kifog�stalan volt. B�szk�k lehet�nk a veszpr�mi katonazenekarra is, amely r�gt�nz�tt hangverseny�vel k�l�n�sen nagy sikert aratott a Lourdes-ba �rkezett rokkant katon�k k�r�ben is.

(Folytatjuk)


A katonai zar�ndoklat r�vid t�rt�nete

K�t katolikus t�bori lelk�sz, L. Steiger (n�met) �s A. Besombes (francia) 1958-ban elhat�rozta, hogy katon�ikkal Lourdes-ba zar�ndokolnak. A k�z�s c�ljuk az volt a zar�ndoklattal, hogy egym�s jobb megismer�s�vel el�seg�ts�k a nemzeteik k�z�tti megb�k�l�st. A k�vetkez� �vben m�r olasz, d�n �s norv�g katon�k is csatlakoztak a k�t lelk�sz kezdem�nyez�s�hez, majd az osztr�k, valamint a sv�jci katon�k is k�vett�k �ket. Az elm�lt �vtizedek sor�n nem rendszeresen m�g a t�voli kontinensekr�l – Indi�b�l, Szeneg�lb�l, Madagaszk�rb�l – is �rkeztek a nemzetk�ziv� v�lt zar�ndoklatra. A magyar katon�k 1991-ben vettek r�szt el�sz�r a lourdes-i zar�ndoklaton.